November 17-én a dunaszerdahelyi Hotel Legend épületében tartotta meg 2018-as éves konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. A konferencia fő célja volt, hogy a szervezet újra tudja fogalmazni saját céljait és működését, valamint keretbe tudja foglalni azokat a problémákat, melyekkel a következő időszakban érdemes foglalkozni.
A problémák öt blokkban kerültek megfogalmazásra: a Kerekasztal tevékenységéről szóló beszámoló után először a társadalmi megosztottság és a civil polgári aktivitások visszaesésének ügye került elő, majd Fodor Attila révén az oktatásügyi problémákról esett szó. A beszélgetésben többek között elhangzott, hogy a Kerekasztal nem feltétlenül a szakmai munka átvállalásával, hanem a találkozók és egyeztetések szervezésével tudja segíteni az iskolaügyet.
A délutáni szekcióban három témakör került terítékre. A kulturális támogatások kérdése kapcsán Görföl Jenő (CSEMADOK) a szervezetek mindennapi problémáiba nyújtott betekintést, majd a Kisebbségi Kulturális Alappal kapcsolatos tapasztalatokról is szó volt. Ismételten megállapításra került, hogy a KKA a jelenlegi állományával nem képes kielégítően ellátni a feladatát, miközben a kulturális támogatások rendszeres folyósítása minden civil szervezet elemi érdeke. Tóth Tibor ügyvivő a civil szervezetekre vonatkozó, küszöbön álló szabályozásbeli változásokról beszélt, a GDPR alkalmazásával kapcsolatos kötelezettségek mellett az újraregisztráció is szóba került – a Kerekasztal a későbbiekben tájékoztató anyagokat küld majd ki a szlovákiai magyar civil szervezeteknek a regisztrációs kötelességekről. A napot Szekeres Klaudia zárta, aki a Jogsegélyszolgálat tevékenységét ismertette és ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy minél több konkrét felvetés jut el a Kerekasztal kötelékében ténykedő jogászokhoz, annál nagyobb az esélye annak, hogy a problémákat sikeresen meg is lehet oldani. A konferencia kapcsán elfogadásra került a Kerekasztal záródokumentuma, mely tartalmazza a szerveződés jövő évi vállalásait is.
Helyzetünk és lehetőségeink – a civil szervezetek aktuális problémái és a Kerekasztal szerepe
A szlovákiai magyar közösség 2019-ben több olyan kihívással is találkozik, melyre megfelelő válaszokat kell majd adni: az elnökválasztás és az európai parlamenti választás kapcsán felerősödik a magyar közösség lehetőségeiről, igényeiről és korlátairól szóló vita, a közelgő parlamenti választások miatt egyre több szó esik a politikai érdekképviselet egységéről is, de maga a közösség is kulcsfontosságú változások elé néz majd. A 2021-ben esedékes népszámlálás megmutatja, hogyan alakult a magyarság létszáma, miközben a törvényi szabályozások módosulása miatt a civil szféra szerkezete és a szervezetek adminisztratív kötelességei is megváltoznak.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a magyar civil szervezetek egyeztető fórumaként működik Szlovákiában. Felelősséget vállalt azért, hogy választ keres a felmerülő problémákra és lépéseket tesz annak érdekében, hogy ezek közmegelégedésre megoldódjanak. Arra törekszik, hogy az általa javasolt megoldások tükrözzék a civilek általános akaratát és széles körben ismertté váljanak. A magyar vonatkozású, társadalmi jellegű megmozdulások az utóbbi időben feltűnően visszaszorultak, a kontraszt a szlovákiai tömegmozgalmakhoz viszonyítva különösen éles. A Kerekasztalnak e tekintetben át kell gondolnia saját szerepét és jelentőségét, valamint feladatait, fel kell mérnie, mit képes nyújtani a civil szervezeteknek és a társadalomnak. Ezzel összefüggésben az Országos Konferencia záródokumentuma több konkrét vállalást is tartalmaz.
Megosztottság és közös platformok hiánya
A szlovákiai magyar politikai megosztottság a társadalom megosztottságában csúcsosodik ki. Hiányoznak a szakmai érdekegyeztető fórumok, pedig nagy szükség lenne rájuk: több szervezet nem tudja vagy nem akarja közvetíteni véleményét a szlovák nyilvánosság és partnerei felé. Az, hogy a magyar vonatkozású problémák nem kapnak nyilvánosságot és fontos kérdésekben nem jutunk közös álláspontra, azt eredményezi, hogy a fejünk felett születnek döntések és csak utólag értesülünk róluk, kész tények elé vagyunk állítva.
A Kerekasztal ezért a következő lépéseket kívánja foganatosítani:
- Szakmai egyeztetések meghirdetése és azonosítása több kulcsfontosságú területen (oktatásügyi stratégiák, gazdaság, régiós és politikai érdekképviselet, önkormányzatisággal kapcsolatos előrelépési lehetőségek)
- A magyar szervezetek véleményének összegzése és terjesztése olyan országos fórumokon, ahová azok egyébként nem jutnának el
- A választások (európai parlamenti, államfőválasztás) kapcsán a magyar közösség számára fontos értékek összefoglalása és közvetítése a nyilvánosság felé, elvárásaink megfogalmazása
- A madari.sk révén a szlovák nyilvánossággal folytatott kommunikáció megerősítése
- A Jogsegély révén a magyar vonatkozású jogsértések elszenvedőinek képviseletének felvállalása.
Civil ügyek képviselete, szolgáltatások
A civil szervezetekre vonatkozó törvényi környezet több szempontból is megváltozik majd, vagy már meg is változott. A GDPR (uniós adatvédelmi rendelet) alkalmazása, a civil szervezetek regisztrációs szabályzata és a készülő, civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvény olyan technikai vagy adminisztratív jellegű követelményeket támaszt a magyar civil szervezetekkel szemben, amelyekkel nem lesz egyszerű megbirkózni.
Felvállalt kerekasztalos feladatok:
- Az újraregisztrációval és a módosult törvények betartásával kapcsolatos tudásbázis terjesztése és elérhetővé tétele
- A civil szervezetek folyamatos tájékoztatása a fejleményekről
- A kisebbségi kulturális támogatások ügyének monitorozása, javaslattétel a nehézségekkel kapcsolatban.
A Kerekasztal nyomatékosan szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a kisebbségi kulturális támogatásokkal kapcsolatos rendszer továbbra sem működik jól. November 14-ével bezárólag 168 (minden ötödik) magyar pályázat esetén még mindig nem kötött szerződést az idei évre vonatkozólag a Kisebbségi Kulturális Alap, a ki nem fizetett összeg mértéke meghaladhatja az egy millió eurót. A folyamatot annak ellenére sem sikerült lezárni, hogy az Alap feszített tempóban dolgozott a pályázatokkal.
A nyilvánosságnak részletes információkat kell kapnia arról, milyen okok vezettek a késedelemhez és milyen módon lehetséges azt kijavítani. Hosszú távon a folyósítással összefüggő problémák csak törvényi változásokkal orvosolhatóak, a magyar vonzatú pályázatokkal foglalkozó munkatársak számának növelésével.
