136 szervezettel folytatódik a Kerekasztal munkája

01 dec 2014

Nagymegyeren tartotta éves konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amelynek témái a szakmai bizottságok beszámolói mellett a helyi kezdeményezések és sikertörténetek, továbbá a kisiskolákkal kapcsolatos problémakörök voltak.

Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője nyitóbeszédében értékelte az elmúlt évet. Kiemelte, hogy az előző ciklusban két Kerekasztal által támogatott tüntetést is sikerült megszervezni – tiltakozás a kisiskolák bezárása ellen, ill. a Malina Hedvig melletti kiállás. „Felemelő érzés volt elmenni Pozsonyba, és hallatni a hangunkat, rájönni, hogy nem vagyunk egyedül” – mondta.
A sűrű választási évvel kapcsolatban elmondta, hogy szükség van az egységes magyar képviseletre, ezután pedig tér nyílik az aktívabb fellépésre is. „Az elnökválasztás mérföldkövet jelentett a szlovákiai magyar közösség szempontjából. Reméljük, hogy négy év múlva is fel tudjuk vállalni egy magyar jelölt támogatását” – tette hozzá.

A Kerekasztal jövőbeni tervei között szerepel a legfőbb közjogi méltóságokkal való találkozók megszervezése, a szorosabb kapcsolattartás a tagszervezetekkel és a szlovák szervezetekkel is.
Tokár Géza beszámolója után a Kerekasztal szakbizottságainak munkája került értékelésre.

Bolemant Lilla, az Esélyegyenlőségi Bizottság koordinátora a női esélyegyenlőség és az eredményegyenlőség problematikáját mutatta be. „Nem elég, hogy megpróbálunk egyenlő esélyt biztosítani az embereknek, hanem olyan körülményeket is kell biztosítanunk, hogy egyenlő eredményre is tudjanak jutni” – kezdte előadását. Rámutatott, hogy a közéletben és a döntéshozatalban nagyon kicsi a nők aránya, és éppen ezért az érdekeiket sem tudják képviselni. Kifejtette, hogy a témáról nem esik elég szó a médiában sem, a leggyakrabban csupán a családon belüli, nőkkel szembeni erőszak témájára korlátozódnak a cikkek. „Az egyik cél, hogy erről elkezdődjön egy párbeszéd, és olvassunk, beszéljünk róla. Abban is szeretnénk segíteni, hogy minél több nő kerüljön be a döntéshozatalba” – mondta Bolemant. Hozzátette, mint ahogy a Kerekasztal, úgy az ő céljuk is a nyomásgyakorlás, hogy ennek folyományaképp változás történjen. „A sztereotípiákat úgy lehet legjobban felszámolni, hogy ha a gyerekeknél és a fiataloknál kezdjük” – hívta fel a figyelmet. Éppen ezért a nyitrai egyetemen a tavaszi szemesztertől egy genderstudies nevű tantárgy indul, ill. beszélgetéseket is szeretnének szervezni a Diákhálózathoz tartozó diákklubokkal együttműködve.

Rajkovics Péter, a Gazdasági Bizottság vezetője kifejtette, hogy a Bizottság fennállásának két éve alatt próbáltak rámutatni a magyar lakta régiók gazdasági problémáira. Júliusban új honlapot indítottak, amely a delszlovakia.sk címen érhető el. Az oldalon „A Szlovákiában élő magyar kisebbség helyzete és kitörési lehetőségei gazdasági szempontból” című kutatás részletei mellett bemutatásra kerülnek rajta a nemrég indított pénzügyi intelligencia-sorozat egyes epizódjai is. Hozzátette, szerettek volna élőben, előadások formájában is eljutni azokhoz az emberekhez, akiket ez a probléma érint, azonban ezt eddig nem tudták realizálni. „Interaktív módon beszélnénk arról, hogyan kell megtakarításokat teremteni és a havi bért beosztani. Úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb probléma a dél-szlovákiai régiók gazdasági boldogulása szempontjából” – véli Rajkovics. Beszámolójában szót ejtett a Baross Gábor terv elkészüléséről is, amellyel kapcsolatban, mint mondta, megjelentek pro és kontra vélemények is. A Bizottság célja, hogy a jövőben egy komplett tervvel álljanak elő, ill. a szakmai elemzések is folytatódjanak.

A kisebbségek jogállását Szekeres Klaudia foglalta összes, aki elmondta, hogy több mint 100 személytől érkezett bejelentés a Jogsegélyszolgálathoz, amiből szerinte az is kiderül, hogy az emberek tudatosabbak a nyelvi jogokkal kapcsolatban. „A kérdések száma ugyan csökkent, de ez nem azt jelenti, hogy kevesebb a munkánk” – tette hozzá. Elmondása szerint ez az év sokkal inkább „földhözragadtabb” jogi munkával telt, alább hagyott a civil szervezetek aktivitása is, amely mögött valószínűleg a sűrű választási év áll. „Mi a jogi alapot biztosítjuk, kezdeményezni azonban a civileknek kell” – hívta fel a figyelmet.

A beszámolókat követően több észrevétel is elhangzott a tagszervezetek részéről, melyek során a kulturális és az oktatási témák kerültek az előtérbe. Balázs F. Attila, a Szőrös Kő irodalmi folyóirat kiadója egy kulturális bizottság felállítását szorgalmazta, amely a kisebbségi támogatások problémáit lenne hivatott rendezni egy új koncepció felállításával. Ezt a tervezetet a Kerekasztalon belül dolgoznák ki. A kezdeményezés végeredménye, hogy Balázs F. Attila, Bárdos Gyula, Czibula Csaba, Haraszti Gyula, valamint Huszár László részvételével megalakul egy testület, ami megkezdi a munkát az adott területen még a decemberi hónap folyamán. A tervezetről a Kerekasztal tagszervezetei is tudomást szereznek majd, s amennyiben elkészül, meg kell találni a megfelelő módot arra, hogy azt át lehessen ültetni a gyakorlatba is. A blokk során szóba kerültek a konferencia oktatásügyi vonzatai és a kisebbségi bírálóbizottságok összetételének problémája.

A Régiós kitörési pontok blokkon belül bemutatásra került a Kürti Borfesztivál is, a helyi kezdeményezést, valamint az Autentista Borászok Szövetségét Sütő Zsolt társalapító mutatta be. Őt Németh Gyula, a Tűzvirág fesztivál ötletgazdája követte, aki a fesztivál szervezésének, finanszírozásának és fenntartásának hátterébe avatta be az egybegyűlteket. Az előbbi előadás kapcsán alakult ki a konferencia legélénkebb vitája is, melynek tárgyát a borfesztivál nyelvhasználata és kommunikációja, továbbá ennek a kifelé való közvetítése képezte. Konszenzus alakult ki abban, hogy a felvidéki magyar közösség irányában feltétlenül szükséges használni a magyar nyelvet, s nem lehet védeni a nyelvhasználat hiányát. Ezügyben Király Zsolt, Halász Béla és Tóth Tibor is felszólalt.

Az éves konferencián a hagyományokhoz híven idén is átadták a Civil díjat, amelyet minden évben egy-egy olyan szerveződés vehet át, amely elősegíti a polgári öntudat fejlődését és fennmaradását. Ezúttal a Honismereti Kerékpártúra szervezői kapták az elismerést, a mozgó rendezvény ugyanis már negyven éve építi és erősíti példásan a közösséget, a díjazottat Lacza Tihamér méltatta. Az eseményről a vonatkozó videót itt lehet megtekinteni.

Utolsó programpontként a kisiskolák problémái, az országos és a regionális állapotuk bemutatása, és a lehetséges megoldási lehetőségek kerültek terítékre. Elsőként Pék László szólalt fel. Megemlítette az iskolabuszokat, mint megoldási lehetőséget, azonban ezek szerinte át fogják rajzolni a vonzáskörzeteket. Kérdés ugyanakkor szerinte az is, hogy ezek mennyiben segítenék az iskolák megmaradását. A problémák közé sorolta többek között az óvodák helyzetét, a rivalizálást az egyes iskolák között, a nulladik osztályok hiányát, a központi iskolák vonzását a kisebb intézmények rovására, a magyar-roma viszonyt az intézményekben, ill. a szlovák nyelv elsajátításának nehézségeit. Albert Sándor, a Selye János Egyetem volt rektora ezt kiegészítve hozzátette, olyan iskolákat kell megalapítanunk, ahová a szülők szívesen viszik a gyerekeiket. Az iskoláinkat meg kell reformálni, meg kell erősíteni. A szlovák közoktatás részei vagyunk, de a teljes reformokra hiába várunk.

Madarász Róbert, a komáromi Marianum Egyházi Gimnázium igazgatója a komáromi járás alapiskoláinak helyzetét mutatta be különböző táblázatok és grafikonok segítségével. Ezekből kitűnt, hogy csökkent a tanulók száma a magyar iskolákban. Hozzátette, nagyon fontos, hogy a megszüntetéstől való félelem ne egészségtelen rivalizálást eredményezzen, hanem mindenki számára elfogadható, közösségünket megtartó megoldásokat. Mindennek forrását a folyamatos párbeszédben és az ezt elősegítő szakmai alapon működő kommunikációs csatornák kialakításában és fenntartásában látja.

A vitába a jelenlévő szervezetek is bekapcsolódtak, a Kerekasztal a jővőben aktívabban szándékozik fellépni a koordináció területén ebben a témában is. A konferencia kimenete, hogy aktívabb fellépésre van szükség a szervezettől a jövőben a magyar nyelvhasználat, az oktatás és a kultúra terén.