info@kerekasztal.sk

Új Szó-stúdió: Késnek a KKA-s támogatások, de a jövő év pályázati felhívásai már készülnek

POZSONY | A Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) eddig az idei nyertes pályázatok 44,7 százalékát fizette ki. A támogatások utalását az alapra vonatkozó törvény módosításából adódó újabb adminisztratív kötelezettségek is nehezítik. Az igazgató szerint a fennmaradó dotációkat egy, másfél hónapon belül utalhatják. Rigó Konrád, korábbi kulturális államtitkár szerint azonban ez jelentős késés, ami az alap működési nehézségeit tükrözi.

Alena Kotvanová, a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója lapunknak elmondta, a hozzávetőlegesen 1600 nyertes pályázatból eddig 958 esetben kötötték már meg a dotációról szóló szerződést, ami a kérelmek több mint 60 százalékát jelenti. 713 pályázat esetében történt már meg a kifizetés, ami a kérelmek 44,7 százaléka. Az intézmény vezetője arról is beszélt, a nyertes pályázók nagy hányadával egy ún. szerződéskiegészítést is alá kell írniuk arról, hogy a közreműködő alkotók, művészek között a támogatást igazságosan osztják el. Ez a kötelezettség, amely jelentős plusz adminisztratív terhet jelent az alapnak, egy augusztus elsejétől hatályos törvénymódosításból következik. Az idei támogatások kifizetésében az is csúszást okozott, hogy tavaly újra kellett választani a pályázatokat elbíráló szakmai tanácsok tagjait, újra fel kellett állnia az alap különböző testületeinek, így magukat a pályázati felhívásokat is későn tudták kiírni. Kotvanová szerint azonban a pénzek folyósítása most is zajlik, szerinte legfeljebb egy, másfél hónapon belül a nyertes pályázatok túlnyomó többségét már kifizetik. Az igazgatónő elmondta, a 2023-as támogatási struktúrán is dolgoznak már, úgy látja, hogy a jövő évre vonatkozó pályázati felhívásokat előreláthatóan már novemberben elkezdik kiírni. „Ahogy korábban, a nyomtatott sajtóra vonatkozó felhívásokkal szeretnénk kezdeni” – tette hozzá azzal, ennek a szegmensnek kiemelten fontos, hogy a pályázataik az egész jövő évre vonatkozhassanak. 

Rigó Konrád, a Szövetség Híd-platformjának az elnöke, korábbi kulturális államtitkár az Új Szó-stúdió adásában arról beszélt, az említett törvénymódosítással az alap nagyon rossz helyzetbe került. Úgy véli, az ő hivatali ideje alatt létrehozott intézmény magasabb szintre emelte a kisebbségek kultúrájának támogatását, de a jelenlegi kormányzat által kezdeményezett törvénymódosítások jelentős fennakadásokat okoztak, hiszen nagy adminisztratív teher jött létre. „Teljesen őrületbe kergetik ezzel a hivatalnoki modellel a pályázókat” – tette hozzá. Elsősorban az OĽaNO kormánypártot és a mozgalom magyar parlamenti képviselőjét, Gyimesi Györgyöt tette ezért felelőssé. Rigó arról is beszélt, a kisebbségi kultúra finanszírozásának jövőjével kapcsolatban meg kellene határozni, milyen intézményi struktúrára van szüksége például a magyar nemzetiségnek. „El kell dönteni, mi az az intézményi váz, amire építhetünk. A Kisebbségi Kulturális Alapnak pedig az ebben kialakuló rések kitöltésére kell koncentrálnia” – magyarázta azzal, hogy ilyen esetben például a kreatív ipar, vagy a játékprogram-fejlesztés is olyan tevékenység lehet, amelyet az intézményhálózaton kívüli kezdeményezésként támogathatna az alap. 

Az Új Szó-stúdió másik vendége Morauszki András, a magyarországi a Társadalomtudományi Kutatóközpontban működő Kisebbségkutató Intézet munkatársa arról beszélt, milyen sajátosságokat állapított meg az alap eddigi tevékenységében. Morauszki egy részletes kutatásban vizsgálta egyebek mellett, hogy a magyar pályázók körében milyen típusú szervezetek mennyi pénzt nyernek, de például azt is, melyik járásban működnek ezek az intézmények. Eszerint a Dunaszerdahelyi, a Komáromi, a Pozsonyi, a Kassai és a Kassa-vidéki járásba több támogatás érkezik, mint a szlovákiai magyarságnak az a hányada, amely az adott régióban él. Példaként: a Dunaszerdahelyi járásban él a szlovákiai magyarok kb. 20 százaléka, de a KKA magyar kultúrára szánt forrásainak 26-27 százaléka érkezik ebbe a régióba. Ugyanakkor míg például az Érsekújvári járásban a magyarok 10 százaléka él, de a KKA magyar kultúrára szánt forrásainak csak 5 százaléka érkezik ide. A kutatásból az is kiderül, hogy a kérelmezők egy jelentős hányada kisebb projektekre, évente egyetlen alkalommal pályázik. Többségük magánszemély vagy polgári társulás, de viszonylag jelentős ebben a körben a települési önkormányzatok aránya is. Ebbe a kategóriába tartoznak az alap által magánszemélyek számára kiírt alkotói, fordítói pályázatok is. Az ilyen kérelmezők közel 700 személyt és intézményt tartalmazó csoportja az alap éves keretének mindössze 8 százalékát nyeri el támogatásként. Morauszki a stúdióbeszélgetés során elmondta, ugyan a kutatásában erre nem tért ki, szerinte az alap számára előremutató lépés lenne, ha több éven átívelő projektekre is pályázhatnának az egyes intézmények. Erre egyébként a KKA-ra vonatkozó törvény lehetőséget ad, de az alap eddig nem írt ki ilyen pályázatot. 

Az Új Szó-stúdió beszélgetéssorozat idei évadának negyedik része, amelyben Rigó és Morauszki egyebek mellett a Kisebbségi Kulturális Alap koncepciójáról, aktuális problémáiról, de a nemzetiségek kultúra-támogatásának jövőjéről is beszélt, az Új Szó Facebook-oldalán tekinthető meg.

This site is registered on wpml.org as a development site. Switch to a production site key to remove this banner.