info@kerekasztal.sk

Hatalmas a felháborodás az írásbeli érettségi miatt

Az oktatási minisztérium enyhítést ígért az érettségizőknek, az írásbeli vizsgák azonban az előző évekhez viszonyítva is nehéznek bizonyultak. Az iskolák, szülők és diákok egyaránt igazságtalannak tartják a tárca részéről, hogy nem dolgozták át a két évvel ezelőtti feladatokat.

A középiskolások tiltakozása ellenére idén hagyományos formában rendezték meg az írásbeli érettségit. Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter egy héttel a tesztelés előtt kijelentette, a feladatokat megvizsgálták és figyelembe vették, hogy a végzősök a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben hónapokig távoktatásban részesültek. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója szerint azonban teljesen ignorálták a tényt, hogy ezek a diákok rendhagyó két éven vannak túl. „Abszolút igazságtalan módon voltak összeállítva a témakörök” – véli. Hozzátette, kollégáival úgy ítélték meg, a matematika még a legutóbbi 2019-es tesztnél is nehezebb volt. Az iskola vezetője megjegyezte, több szülő felháborodott, amiért a „leporolt” 2020-as teszteket kapták a diákok.

Nem volt méltó a minisztériumhoz, hogy bejelentették, átdolgozták a teszteket és figyelembe vették az elmúlt két évet. Semmit nem vettek figyelembe

– mondta, majd hozzátette, a fogalmazás témáknál arra számítottak, hogy majd a járványról is kifejthetik gondolataikat a diákok. „A gyerekek ebben éltek két évig. Örültem volna, ha kiírhatták volna magukból az elmúlt két év negatív élményeit” – folytatta. Ehelyett magyarból a rohanó idő volt az egyik téma, ami tekintve a lockdownt és a különböző óvintézkedéseket inkább nevetséges, mint aktuális.

Mondjon le!

Andruskó élesen bírálta Svetlana Síthovát, az oktatási tárca inkluzív oktatásért és nemzetiségi iskolákért felelős államtitkárát. „Nem vették figyelembe, hogy a járvány miatt a gyerekek két évig alig jártak iskolába és frusztráltak voltak. Az elveket, amiket megfogalmaztak, hogy újítani kell, abszolút nem tartották tiszteletben. Én a helyében lemondanék. Ha valaki az inklúzióról és az integrációról beszél, de 40 ezer gyerek esetében nem veszi figyelembe a körülményeket, az csőd” – jelentette ki Andruskó.

Túltolt angol

A legnagyobb felháborodást az idegen nyelvek, elsősorban az angol váltotta ki. Az igazgató elmondta, negatív reakciókat tapasztalt a végzősök körében. „A legügyesebb diákok is úgy látták, hogy nagyon igényes volt az angol” – tette hozzá. Ezt megerősítette Peternai Zsuzsanna, az érsek-újvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatónője is, aki úgy véli, nem az ismeretek hiánya okozta a legnagyobb problémát, azokat a távoktatás során minden iskola igyekezett átadni. A rutin viszont, amit általában a tanteremben sajátítanak el a diákok, hiányzott az idei írásbeli során. Peternai szintén hangsúlyozta, az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete (NÚCEM) nem változtatott a 2020-as feladatlapon, az idei végzősöknek a járvány kitörése előtt kidolgozott tesztekkel kellett megbirkózniuk. A legnehezebbnek az angol nyelv bizonyult, az igazgató szerint – aki egyébként angol szakos tanár – a B2-es szintet jócskán meghaladó feladatokat kellett megoldaniuk az érettségizőknek. „Minden évben súrolja a C1-es határt, idén ez kimondottan érezhető volt” – mondta, majd hozzáfűzte, fontolgatják, hogy nyílt levelet intéznek a mérésekért felelős intézethez.

Úgy érezzük, idén túllőttek a célon

– folytatta. Az angol írásbeli három fő részből áll: hallgatás, nyelvtan, szövegértés. Peternai kifejtette, a hallgatásnál gondot okozott a magas hangfekvés és a gyors beszédtempó, ezért megerőltető volt a diákok számára. „Szakosként sem voltam elégedett az első szöveggel” – szögezte le. Hangsúlyozta, a nyelvtanuláshoz kiváltképp fontos a tantermi oktatás, a távoktatásban kevésbé hatékony a felkészülés. A tanulók visszajelzései alapján a nyelvtani kérdések között is akadtak C1-es típusú feladatok, amire nem készültek. Az intézményvezető szerint a szövegértésnél egy szakszerű orvosi szöveggel rukkolt elő a NÚCEM. Kiemelte, általános témákra készülnek, ennyire mélyen nem szoktak belemenni az egyes témakörökbe. Úgy véli, az országos átlag a megszokottnál (60–70%) alacsonyabb lesz, valószínűleg 50% körül fog mozogni. Ebben az esetben viszont igazságtalannak tarja a 33%-os küszöböt, amit a sikeres abszolváláshoz kell elérni. Peternai elárulta, nagyon csalódottak voltak a teszt miatt, a diákok ugyanis kapcsolatban vannak külföldi partneriskolákkal, és a találkozók során többnyire pozitív megerősítésben van részük.

Megszegett ígéret

A hetet a szlovák nyelv és irodalom zárta, a nemzetiségi iskolákban 1600 tanuló érettségizett ebből a tantárgyból. A szlovák nyelv már idegen nyelvként szerepel, és ezáltal 2019-ben hallgatás résszel bővült. „Nem panaszkodtak a diákok” – mondta azzal, hogy a többi tárgyhoz viszonyítva nem tűnt annyira nehéznek. Peternai szerint a hallgatási feladatok begyakorlására kevés idejük volt, emellett hátrányt jelentett az is, hogy míg az angolhoz könnyebben találnak anyagot, addig szlovákból célzottan hallgatási feladatok nincsenek.

Andruskó zárásként emlékeztetett, az oktatási miniszter nem ezt ígérte. A komáromi látogatása során a diákok többször is rákérdeztek az érettségire. „Az érettségit meg kell tartani, valamivel le kell zárni a középiskolát” – hangsúlyozta, de fontosnak tartja kiemelni, rendhagyó két évet tudnak maguk mögött a diákok.

This site is registered on wpml.org as a development site. Switch to a production site key to remove this banner.